Rihaj!
Most szólt egy haver, hogy nem tudok-e neki valami egymillió alatti autót, hogy ne legyen olyan nagy kár érte, ha összetöri, mert most szerzett jogsit.
-Márminthogy TE jogosítványt szereztél?
-IGEEN!-, mondja boldog hangon.
Mert ebben az országban pénzért bármit lehet.
Nem arról van szó ,hogy a haverom nem tud vezetni.
HANEM, HOGY VAK!!!
Tisztelt Olvasók, értik már az aggódásomat???
-Nem teljesen értelek. Tudom hogy a számítógépet hogyan használod, hogy monitor helyett fejhallgatód van. Tudom, hogy a telefonodat hogyan használod, mert van rajta egy program, ami mindig kimondja, hogy éppen melyik ikonon vagy...
De próbáljuk meg elképzelni őt vezetés közben.
Pirosnál:
letekeri az ablakot, és átkiabál a mellette lévő autóba vakszemüvegben:
-Lenne szíves szólni, ha vált a lámpa?
Útközben, miután majdnem balesetet okozott alárendelt útról kihajtva, utasa ráförmed:
-NEMLÁTTAD AZ ELSŐBBSÉGADÁS TÁBLÁT??
-Akárhogy is csodálkozol: nem!
Mindenki ismeri a Shrek II. elejéből azt a jelenetet, amikor kocsin mennek fel a városba, és az utas, a szamár, nyavalyog egyfolytában, hogy OTT VAGYUNK MÁR?
Na haverommal ez úgy fog kinézni, hogy vezet az autóban, és közben Ő kérdi az utasoktól, hogy OTTVAGYUNKMÁR?
Vagy, haverom vezet, közben telefonos segítséget kér:
-Na, nemsokára nálatok vagyok, hol is kell befordulnom, melyik utca a tiétek?
-Hát figyelj, jössz-jössz, és amikor látsz egy zöld IGAZSÁG PATIKA táblát, azután egyből balra!
Erről a barátról még annyit keee tunni, nemrég vett egy repjegyet, amit emailben átküldtem neki, és kérdezte, hogy az ülést befoglaltam-e neki. Telefon:
-Na, nyisd meg, és ott van az alján, alulról a hatodik sor, látod?
-HÜLYEÁLLAT!
Zárásul egy másik sztori, irodánk egy buszmegálló mellett van, és télvíz idején láttam, hogy a troliról két vak szállt le. Elég szutyok idő volt, a lényeg, hogy a buszról egyenesen egy hatalmas pocsolyába léptek szegények. Én mindig is jószándékú gyerek voltam, kirohantam egy szál ingben, mert nekiálltak a botjaikkal a pocsolya szélét keresni. Szóval odaszaladtam és kiabáltam hogy ERRE, azaz, merre a legrövidebb út kifelé a pocsolyából. Az egyik jött, a másik belékarolt. És amikor kiértek, megfogtam az egyiket, és elvezettem őket a járdáig, hogy a többi pocsolyát már elkerüljék, majd a járdán útjukra bocsátottam őket: előremutattam, és mondtam, hogy "na erre már nem lesznek pocsolyák", megköszönték és visszaszaladtam az irodába, mert már megfagytam.
És AKKOR kapcsoltam, hogy mit mondtam nekik..
Üdv és jó hétvégét!
Laci Today
