Rihaj!
Aszonták, ez akkora, hogy írjam meg blogban. Hát leírom.
Még tíz perce sincs, hogy elmeséltem egy havernak, aki nemes egyszerűséggel azt mondta:
-Nőügyekben te vagy Pierre Richard!
Lehet, hogy találó.
Az alábbi történet kb 20éves koromban történt, kinéztem vagy 16-nak és voltam vagy 53kiló. Egy légitársaságnál dolgoztam, és külföldön voltam továbbképzésen, ahol a világ minden tájáról voltunk.
A továbbképpzőközpont négy épületből állt: egy "suli", három hotelépület és az egyik aljában az étterem, egy bowlingterem, egy bár, és egy wellnessközpont úszómedencével.
És a medencében úszkálva kiszúrtam valakit a parton. Pontosabban a medence mellett fedeztem fel.
Először csak a melleket láttam, úgyhogy eleve nekik köszöntem és velük beszélgettem. Még a nyugágyon hanyattfekve-kilapítva is micsoda-mellek! Én meg ugye, ahogy akkor kinéztem, mint egy éhező 16éves, az esélytelen nyugalmával szólítottam meg őket, hogy először járnak-e itt (a mellek)? Mondták, hogy igen. Jeleztem, hogy megmutatnám nekik (a környéket). Mondták, hogy nem bánják. A lányra csak ekkor néztem fel, mármint a szemeibe, de így is meg voltam elégedve.
Tehát szépen felöltöztünk, ő megmosta a haját, és a hegy tetejéről, ahol a központ van, lementünk szépen a legközelebbi faluba. Romantikus koraőszi erdős-hegyoldalas, aranyló faleveles környéket kell elképzelni hozzá.
Mivel tíz perc alatt le lehetett érni, visszafelé a hosszabb utat választottam, és megkerültettem szegény lánnyal a hegyet. Ez így durván másfél óra folyamatos kaptató, viszont szép, meg minden.
Arról meg nem tehetek, hogy félúton elkezdett szakadni az eső: innen visszafordulni a rövidebb út felé már nem érdemes, viszont így garantált hegymászás következik sárban, szakadó esőben.
Amikor aztán felértünk a központba, elköszöntünk egymástól, én adtam neki egy puszit, de addigra ő már nem volt ott. Így történt meg életemben egyetlen egyszer, hogy a levegőbe pusziltam.
Szerintem kiszeretett belőlem az eső miatt. Ez lehet az egyetlen ok. VAGY: az a suttyó deltás, kockáshasú olasz srác, akivel már az uszodában is szemezett, nemtom.
Pedig micsoda mellek voltak, meg sem érdemeltem volna!
Mondjuk: meg se kaptam.
--------------------------------------
Aszonták, ez akkora, hogy írjam meg blogban. Hát leírom.
Még tíz perce sincs, hogy elmeséltem egy havernak, aki nemes egyszerűséggel azt mondta:
-Nőügyekben te vagy Pierre Richard!
Lehet, hogy találó.
Az alábbi történet kb 20éves koromban történt, kinéztem vagy 16-nak és voltam vagy 53kiló. Egy légitársaságnál dolgoztam, és külföldön voltam továbbképzésen, ahol a világ minden tájáról voltunk.
A továbbképpzőközpont négy épületből állt: egy "suli", három hotelépület és az egyik aljában az étterem, egy bowlingterem, egy bár, és egy wellnessközpont úszómedencével.
És a medencében úszkálva kiszúrtam valakit a parton. Pontosabban a medence mellett fedeztem fel.
Először csak a melleket láttam, úgyhogy eleve nekik köszöntem és velük beszélgettem. Még a nyugágyon hanyattfekve-kilapítva is micsoda-mellek! Én meg ugye, ahogy akkor kinéztem, mint egy éhező 16éves, az esélytelen nyugalmával szólítottam meg őket, hogy először járnak-e itt (a mellek)? Mondták, hogy igen. Jeleztem, hogy megmutatnám nekik (a környéket). Mondták, hogy nem bánják. A lányra csak ekkor néztem fel, mármint a szemeibe, de így is meg voltam elégedve.
Tehát szépen felöltöztünk, ő megmosta a haját, és a hegy tetejéről, ahol a központ van, lementünk szépen a legközelebbi faluba. Romantikus koraőszi erdős-hegyoldalas, aranyló faleveles környéket kell elképzelni hozzá.
Mivel tíz perc alatt le lehetett érni, visszafelé a hosszabb utat választottam, és megkerültettem szegény lánnyal a hegyet. Ez így durván másfél óra folyamatos kaptató, viszont szép, meg minden.
Arról meg nem tehetek, hogy félúton elkezdett szakadni az eső: innen visszafordulni a rövidebb út felé már nem érdemes, viszont így garantált hegymászás következik sárban, szakadó esőben.
Amikor aztán felértünk a központba, elköszöntünk egymástól, én adtam neki egy puszit, de addigra ő már nem volt ott. Így történt meg életemben egyetlen egyszer, hogy a levegőbe pusziltam.
Szerintem kiszeretett belőlem az eső miatt. Ez lehet az egyetlen ok. VAGY: az a suttyó deltás, kockáshasú olasz srác, akivel már az uszodában is szemezett, nemtom.
Pedig micsoda mellek voltak, meg sem érdemeltem volna!
Mondjuk: meg se kaptam.
--------------------------------------
Természetesen nem csak én bénázok. Egy kedves ismerősömtől hallottam nemrég, hogy randizott egy sráccal Margitszigeten. A lány szeretett olna beülni valahová, a srác nem akart, ezért a lány már mondta, hogy elfáradt. A srác lelkesen felajánlotta, hogy üljenek le egy padra, mire a lány:
-Igen, de szomjas is vagyok!
-Hoztam ásványvizet!
Hát kérem, ezt azonnal el is neveztük fapados-randinak.
Üdv!
Laci Today
-Igen, de szomjas is vagyok!
-Hoztam ásványvizet!
Hát kérem, ezt azonnal el is neveztük fapados-randinak.
Üdv!
Laci Today
