Laci Today

Sziasztok!

Peti vagyok, apa négyéves fia, játékarc és mókásmuki, és keddenként én írom apa blogját!

Nálatok is volt karácsony?
Én már alig vártam, de még kellett párat aludni, és akkor már TÉNYLEG ALIG VÁRTAM, és még aludtunk egy párat, aztán jött Istvánpapa, mert ő is itt lesz karácsonykor, és itt aludt, és Eszterésén vele aludhattunk!
Aztán eljött a Karácsony! Én már reggel úgy izgultam, hogy így kapálóztam a kezeimmel, mintha szárnyak lennének, és majdnem repültem is!
Délután eljátszottuk a betlehemest a templomban... nekem is volt saját szerepem, Legkisebb Pásztor, és mondani kellett, hogy "Édes kis Jézusom, én lekkissebb vagyok, semmimsemmim nincsen, de szeretlek nagyon. Fogadd el Jézusom szerető szívemet, érted dobog mindig, ameddig csak élek!" Na, és kiálltam, és akkor a mikrofon a nagyoknak volt beállítva, úgypogy én szépen kiálltam és meg sem mukkantam! Szépen vártam nagy szemekkel. Az egész templom csöndben figyelt, hogy most mi lesz, és én is szépen csöndben figyeltem, hogy most mi lesz! Valakinek például eszébe juthatna lejjebb venni nekem a mikrofont, mert én még óvodás vagyok, és nem tudom, hogyan kell.
Aztán odaugrottak ketten is, és lejjebb emelték, na és akkor már elmondtam. Ez vagyok én:


Ez pedig ez az angyalarcú a tesóm Eszter:


Azután már mondtam, hogy ROHANJUNK HAZA, de apa mondta, hogy szerinte nincs otthon semmi. Én meg mondtam hogy nemigaz, mert a Jézuska igenis közben elintézte, amíg mi betlehemeztünk! Mondták is apáék, hogy bármi is van otthon, mi gyerekek cipőt le, és uzsgyi a gyerekszobába, és majd amikor szólnak, jöhetünk! Én meg mondtam, hogy szerintem meg én be fogok leskelődni óvatosan a fal mögül az előszobából a nappaliba, hogy mi újság! És így is lett, és beleskelődtem, ÉS OLYAT LÁTTAM, hogy be is kellett menni!
Hát ott volt a fa! Jó nagy hatalmas, töksötét, de OTT VOLT, és alatta, hát alatta ANNYI CSOMAG, ezüstpapírban, csillogtak még a sötétben is!
Aztán apa mondta, hogy nagyon úgy néz ki, hogy Jézuska hozott mindent, csak elfelejtette felkapcsolni, úgyhogy befeküdt a fa alá, felkapcsolta a világítást, és akkor milyen szép fánk lett! És SZUPERSZUPERSZUPER, mert megkaptam a Playmobilos mentőautót elgázolt biciklistával, a kezét meg a lábát és a fejét is be lehet gipszelni, és még egy csomó mást is, meg a malacos társasjátékot, ami tök jó! A biciklista vállát nem lehet begipszelni, kár, mert el akartam játszani, hogy apát elütötte az autó, na és apának a vállát gipszelték be régen.

Másnap aztán nálunk ünnepelt a nagycsalád, hoztak egy csomó mindent, úgyhogy volt kóla is, mert amúgy anyáék ritkán vesznek kólát, és én egész nap kólát ittam!
Mármint: ittam kólát, utána mondtam hogy kérek még, azt megittam, aztán kértem még kólát. Mondták hogy béka nő a hasamba, de mondtam, hogy nemiiiis, és ittam még egy kólát.
Fel is pörögtem rendesen, este kilenckor feküdtünk le, én csak forgolódtam, és apa mondta, hogy márestetizenegyvantessékaludni!, de én csak forgolódtam az ágyamban.

A következő napon aztán nem volt nálunk senki sem, és olyan jóóó volt és játszottunk az új játékainkkal, meg nyavalyogtunk hogy hívjuk át a szomszédokat is, de anyáék mondták, hogy ilyenkor mindenki otthon van, és délután pihengettünk, és én nagyon örültem. Mondtam is, hogy nagyon szép a fa, és utána apának szóltam hogy vegyen az ölébe, de nem így, hanem állva, álljon fel!
És felállt és az ölébe vett, láttam rajta, hogy örül neki, úgyhogy szépen a vállára omlottam, mint egy plüssállatka, és még egy puszit is adtam neki. Azzal csínján bánok, hogy érezze a jelentőségét. Fél nyolckor pedig mondtam, hogy most már ágyazzunk meg, ágyazás közben Eszter valahogy beleesett az ágyneműtartóba, hát ő is már álmos volt. Nyolckor aztán boldogan oldódtam fel az este nyugalmában...sok volt nekem ez az izgalom így karácsony táján!

sziasztok
Peti