Rihaj!
Feleségem egyszercsak fogta magát, aszongya épít egy házat.
Mondtam is hogy tök jó, de nélkülem, mert nekem van már annyi frankhitelem, hogy engem hagyjon ki e jóból.
Jelezte, hogy NEMÚGY!!! Hanem mézeskalácsból.
Az meg nem jó: szétmossa az eső meg a hólé.
Hát de csak ilyen kis izécskét, na, díszházat. Az adventi készülődés jegyében. Meg is mutizom, hogy hogyan gondolta.
Először felrajzolta félfamentes lapra, hogy mit is akar.
Utána előkészítette a hozzávalókat, kigyúrta kivágta, kb ez volt a kezdet:
Kb úgy néz ki mint egy szabásminta, csak nem barna posztókabát készül belőle, hanem mézeskalácsház.
Aztán kivágódnak, megsülnek és egyenként elkészülnek a ház lapjai, ez például itt egy tető, illetve díszek, amiket később bele kell mártani ragacsba és a házra tenni:
A fotót nézve a cukorkák mellett van egy kis sárga izé, az nem lapkasajtmaradvány, hanem a cukros zacskó egyik darabja.
Miután megvannak a lapok, cukorból és tojásfehérjéből ehető ragasztót gyártasz, és összeragasztod a házat és kész is, nem nagy cucc, első lépés:
Majd tető alá hozod az egészet:
Na.
Hát kész a mézeskalácsház, még karácsonyfa is van előtte. Érdekesség, hogy a karácsonyfa nincs feldíszítve, csak a ház. De NEM EZÉRT ÍRTAM a mai bejegyzést, hanem mert nehogymá lemaraggyak a asszony mögött!!!! Úgy értem, kreativitázsba! Há nehogymá én necsináájak házat... NEHOGYMÁ NE TEGYEK TÚÚ RAJTA, szóval én nyomtam egy ÖTEMELETES PANELHÁZAT!
Simán!
Gofriból!
nesztek:
Üdv!
Laci Today
