Sziasztok!

Peti vagyok, apa négyéves fia, játékarc és mókásmuki, és keddenként én írom apa blogját!

Most, hogy négyésfél éves vagyok, tesztelem apáékat, hogy mit bírnak. Apáék dackorszaknak hívják, próbálgatom a határaimat, Eszter is kipróbálta ilyenkorában, volt, amit ráhagytak, volt, amit nem.

Úgyhogy szombaton reggel el akartam menni anyával a piacra, de aztán, amikor odaértünk és ki kellett szállni a kocsiból, hát én NEM szálltam ki, nehogymár! Persze aztán ki lettem szállítva, de vettünk paradicsomot is, úgyhogy nem baj.

Tegnap meg NEM akartam hazajönni az oviból, utána NEM akartam Zozival játszani a kertben, aztán NEM akartam bejönni a kertből, aztán NEM akartam vacsorázni, aztán NEM akartam fürdeni, aztán apa hazajött és anya mondta hogy már fáradt, aztán apa határozottabban mondta a fürdést, utána viszont NEM akartam kijönni a kádból, na fogat mosni, hát azt végképp NEM, és akkor, még az orromat is ki kellett fújni, pedig én MEGMONDTAM, hogy NEM akarom, nem értem mit nem értenek a felnőttek, ráadásul nem is jött az orromból semmi, csak egy kis zöld.

Persze igazából tökjó volt Zozival játszani a kertben, kovbojok voltunk, csak neki nem volt  pisztolya mert nem pisztolyozhat, így csak én tudtam lelőni őt. Utána motoroztunk is, van Zozinak meg nekem is bukósisakom, Zozinak kettő is, de csak egy feje.
Utána be kellett menni vacsizni, az igaz, de olyan finom volt, hogy kértem még egy tányérral, aztán bár nem akartam fürdeni, de bevittem a plémobil rendőrt meg pár katonát és víziharc volt, ami tökjó, csak utána anyának fel kellett mosni. Aztán a fogmosással az a baj, hogy nem jó elkezdeni, de ha már elkezdtük, akkor tök jó habot lehet csinálni, utána meg öblögetünk a kékvillámmal.

A kékvillám az apa szerint antibakteriális szájvíz, jó szaga van és kék színű, apa magának vette, de mi isszuk meg Eszterrel.
Attól kékvillám, hogy, ha megnyomjuk, akkor lehet vele mindent összefröcskölni, és úgy lehet cikázni, mint a villámmal, és kék, de anya nem szereti, mert mindent összefröcsköl, pedig tökjó illat lesz tőle.

Úgyhogy az életben továbbra is jó dolgok történnek, csak előtte én egy kicsit mondom, hogy NEM! Ma is NEM akartam felkelni, csakhát éhes voltam, fel kellett.  A reggelire nem mondtam nemet, csak felöltözni NEM akartam, de aztán apa hozta a gördeszkás zoknimat, úgyhogy hagytam, hogy rám adja. Oviba sem akartam menni, de apa berakta a bukósisakomat, kérdeztem, hogy:
-Mivan, apa, motorral megyünk?
És akkor mondta hogy nem, mert nem is megyünk oviba, mert nemakarok, dehát mondtam, hogy "csakviccvóóóólt", szóval, végülis, ha motorral, akkor miért ne. Apa ott az ovi mellett két utcával tartja a motort, és odáig kocsival megyünk, onnan meg azt a két utcát kertek alatt motorral. Így nézek ki, de ez apa sityakjában van, ha akarjátok, jövő héten teszek fel olyat, amiben a sajátomban vagyok:



Eszterék meg voltak az osztályával vonatmúzeumban, és akkora volt a vonat kereke, hogy kétszer akkora, mint Eszter, pedig Eszter nagyobb nálam, szóval tényleg nagy, és volt ott egy  játszótér, és Kari bácsi, aki a napközistanáruk, kiesett a hintából, úgyhogy tök jó lehetett, én is akarok menni a vasútmúzeumba!
Csak előtte majd azt mondom hogy nem.

Sziasztok,

Peti