Rihaj!

Kérem szépen voltam egy partin, ahonnan csónakon lehetett csak távozni, és egy havert én vittem át a Duna túloldalára, és Peti jött velünk, üldögélt a csónak orrában, én meg a túlparton kikötöttem, és a csónak balhátsó sarkában állva a csónakot odaszorítottam a mólóhoz.
A haver meg valamiért nem a csónak közepén szállt ki, holott az tök biztonságos lett volna, hanem egy kicsit az én oldalamra állt, így tehát ketten álltunk a csónakban, mindketten a csónak egyik oldalán, aminek következtében a csónak ezenoldala víz alá került és folyt bele a víz, az orrában meg ott ült Peti, aki nem tud úszni, plusz a haver egyensúlyát vesztve rám támaszkodott egy pillanatra, ami pont elég volt arra, hogy ő visszanyerte egyensúlyát, én meg KETTŐNKET már nem tudtam tartani, ezért némileg kiléptem a csónakból.
Ott már a nagybetűs Duna várt rám, egyébként szép idő volt és jó volt a víz, fürdésre abszolút alkalmas, de semmiképpen nem terveztem, hogy Geox cipőt dunavízzel áztatok.
KÖZBEN persze Petit kellett figyelni, hogy ha borul minden, akkor őt menteni kell, de végülis ő volt a legkarakánabb az egészben és rendíthetetlenül ült a helyén, elfehéredő ujjacskákkal kapaszkodva a csónakba.

Visszafelé, amikor már csak Peti és én ültünk a csónakban, megkérdeztem, hogy:
-Nem ijedtél meg?
-De!
-Dehát nem kell megijedni, kihúztalak volna...
-ATTÓL ijedtem meg, hogy TE beleesel!

Hát milyen rendes gyerek, nem? ÉN tudok úszni és ÉRTEM aggódott.

Amikor visszaértem a bulihelyre és újságoltam, mitől nézek ki úgy, akkor mondta a srác, aki IDEFELÉ áthozta a másiksrácot, hogy hát idefelé sem volt kismiska, mert nem beszállt, hanem beleugrott a csónakba, és majdnem felborultak.
Hát jeleztem, hogy bazeg hamarabb is mondhattad volna állat, akkó nem vállaltam volna hogy én viszem át! :)

Üdv!
Laci Today