Rihaj!
Há az van, hogy fiammal abban maradtunk, négyéves Petivel, hogy keddenként ő írja a blogot, de tegnap elfelejtettem, tehát MA jelentkezik, má adom is át a szót!
Sziasztok!
Megérkeztünk Tiszalökről! Nagyon szeretek Tiszalökön lenni, papánál, elmondom, miért:
Tehát, AZÉRT, mert Istvánpapa úgy tud főzni, mint ahogy apa zongorázik, és én szeretem a pocakomat, főleg, ha ilyen finomak vannak ebédre, meg vacsorára is ezt kértünk, meg reggelire is! Tarja is volt benne meg gomba is, és finom volt a szósz, és tésztával ettük, és nagyon ízlett!!!
Megérkeztünk Tiszalökről, és tökjó, mert apa meg Eszter sátorban aludtak a kertben, de aztán hideg volt és bejöttek, és aztán másnap elmentünk Jancsihoz látogatóba, aki apa apukájának a testvére, és van vadászengedélye, és apa mondta, hogy Jancsinak IGAZI puskája is van, és majd biztos megmutatja, ha megkérjük.
Jancsi nem lő vele, mert a felesége megtiltotta, hanem ő kamerával "vadászik", kimegy a lesre, és onnan kamerázza a vaddisznókat. De azért van egy puskája, mondom, igazi, apa mondta!
Aztán megérkeztünk Jancsihoz, és kiderült, hogy sajnos nincs puskája, viszont van neki egy IGAZI PISZTOLYA! Úgyhogy azt megmutatta. Persze lőni nem szabad vele, és ha lenne igazi puskája, apa már előtte mondta hogy azt is csak megfoghatom, lőni nem szabad vele, de végülis puskája, az nincs neki. De van pisztolya, IGAZI, és Jancsi előtte kivette a markolatból a tárat, és ugyanúgy kell kivenni, mint az én abbólapisztolyomból, amelyikkel aludni is szoktam, és utána megfoghattam. Apa még aggódott, hogy "ugye a csőben sem maradt golyó?", de Jancsi mondta, hogy nem, és felhúzta a pisztolyt, az igazit, és pont úgy kell felhúzni, mint az enyémet, amelyiket az előbb említettem, és apa a fal felé irányítva elsütötte volna, hogy mégis milyen érzés, de aztán inkább nem, mert hátha VÉLETLENÜL maradt benne valami. Aztán megfoghattam,
HÚ, hát JÓ NEHÉZ!!!
Az enyém jobb, mert könnyebb, és mert AZZAL szabad lövöldözni. Úgyhogy, és mivel tökugyanolyan, mint az enyém, nagyon gyorsan meg tudtam nézni, és már szaladtam is szaladgálni, és Jancsi még, mielőtt eltette, visszarakta bele a tárat, persze először picit ferdén, emiatt nem ment be, úgyhogy megfordította, hátha rosszul volt, de úgy meg pláne nem ment be, aztán megint megfordította, na és akkor be tudta rakni. Látszik, hogy gyakorlott fegyverforgató, mondom, nem győzte forgatni a tárat, mondjuk, ha nekem ideadta volna, én elsőre berakom, csukott szemmel is, mert tökugyanúgy kell, mint az enyémen, és azt SIMÁN beteszem!
Aztán hazajöttünk, és most Marinál vagyunk három napig, de holnaptól már apa lesz velünk otthon, és ha minden igaz, akkor még a medencét is megtöltjük vízzel, ami tök jó, csak nem szabad kilocsolni a vizet, mert a vizes fűre jönnek a darazsak, és azt nem szeretünk, darázsba lépni, nemjó. Apa üzeni, hogy "dislike", ő már kipróbálta. Lépett már négyes csavarba is kétcenti mélyen, az rosszabb, de a darázs sem jó.
Úgyhogy a darazsakkal vigyázzatok, zúgnak, csípnek!
Sziasztok,
Peti