Rihaj!
Ma a szorobánról írnék.. Eszterlányoméknak lehet szorobánozni tanulni a suliban.Pontosabban kell. De az úgy megy, hogy hazaadják a szorobánt, hogy gyakoroljunk vele, de én még az életben nem láttam szorobánt, én azt hittem, az egy hangszer. Hát nem? Van az alt-furulya, meg a szorobán-furulya, nem? Nem.
De akkor mi?
Eszter jelezte, hogy Judit néni mondta: NEM JÁTÉK! Ugye, ezt egyből kikötötte a tanárnéni, hiszen a fiúk egy másodperc alatt felfedezték, hogy hasra fordítva milyen jól gurul!
És a gyerök nagyjából elmagyarázza itthon a működését, és tényleg, tök jó! Mondjuk az ötvenegyből nem tudjuk kivonni a harminckettőt, de van otthon Excel. Amíg az ötvenegyből harminckettőn vitatkoztunk, Peti (hároméves) lenyúlta a szorobánt, és elkezdett gurigázni vele, akkor Eszter sírt, hogy NEM JÁTÉK, ezért Petire rá lett szólva apailag, hogy ne gurigázzon. Úgyhogy nem gurigázott, hanem rajzolt rá egy repülőt, és éreztem, hogy ez az egyetlen értelmes dolog, amit egy szorobánnal csinálni lehet.
Aztán mondta a tanárnénijük, hogy menjenek szorobánversenyre.
Mind.
Igaz, hogy még épphogy ki tudják rakni a golyókat, de már verseny. Kaptunk haza feladatokat is, gyakorolni. Egy oldalt 15 perc alatt kell megcsinálni.
Mi az első feladatot megcsináltuk 15perc alatt, és a második feladatnál már éreztem, hogy nem kéne versenyre menni. A lányom egy értelmes ember, tehát, ha nem hülyébb az osztálynál, akkor a teljes osztály el fog vérezni. Ha le van maradva tőlük, akkor meg NEKI tuti kudarc lesz a verseny, és egyáltalán, ha ilyen gyengén megy, minek versenyre vinni? Nem értettük.
Más szülő sem értette, de a tanárnéni utólag tájékoztatott minket, hogy véletlenül a két szinttel magasabb feladatlapokat osztotta ki. Így az ÉN önbizalmam némileg helyrejött, hiszen a 10 kyu-s feladatokat is milyen frappánsan megoldom, és ami nem megy szorobánon, ugye ott a számológép (úgy hívom: villany-szorobán), de a gyeröknek már elment a kedve a versenytől, amit nem csodálok.
Már csak az a kérdés, hogy a szorobánversenyen lehet-e majd használni a Négyjegyű Függvénytáblázatot?
Különben is, miért kell a szülőnek megtanulni, amit a gyerek tanul? És ha urológus lesz, akkor meg kell tanulnom a prosztatavizsgálat helyes módját, hogy otthon gyakorolni tudjuk? SEGÍTSÉG ezt is gyakorolni kell majd?
MÁS:
Utazási irodában dolgozom, és néha történnek érdekességek. Hadd idézzem egy ügyfelünket! Vízumügyintézéshez töltjük ki helyette a Vízumkérelmet, kollegám teszi fel a kérdéseket, ő válaszol, pl neme? állampolgársága? vallása? családi állapota?
és akkor eljutottunk oda, hogy 'végzettsége?' és a krapek mit válaszol: 'VÁLLALKOZÓ'.
No comment, nos commentos...
Zárásul pedig Peti fiam legújabb tornagyakorlatát említeném meg: három éves, igazi jókisfiú kiscsoportos, és akkor játszik otthon szép csöndben, egyszercsak feláll, odamegy a falhoz, és felugrásból lefejeli.
Gondolkodtam, hogy hirtelen agresszív lett, és/vagy nem mérte fel az erőviszonyokat? De falat felugrásból lefejelni több, mint vakmerőség... Meg is kérdeztem, hogy mi volt a terv? Persze nagy sírások közepette újságolta, hogy a falon lévő képet akarta megnézni közelről, emiatt ugrott fel.
Aha, nagy arc, bármit megmagyaráz, kezd hasonlítani rám! Jelenleg kék az orra és a homloka.
Üdv!
LT