Élt egyszer egy özvegyasszony, volt neki négy gyereke.
Az öregasszony már idős volt, és a gyerekek felváltva jártak hozzá, naponta 4-5 alkalommal, néhány óránál tovább sosem volt egyedül.
Egyik reggel így szólt hozzá a legkisebb fia:
-Anyukám nem nézel ki túl jól! -mire az özvegyasszony így válaszolt:
-Ne is mondd Lacikám, olyan szarul vagyok, meg a UPC sem működik rendesen!
És az özvegyasszony lánya elővette a vérnyomásmérőt. Az özvegyassony megkérdezte:
-Nna?
Nem látta, hogy a lánya elsápad: nemigen volt ott már vérnyomás. A lány azt mondta, hogy elromlott a vérnyomásmérő.
De a legkisebbik fiú, világ életében gyakorlati ember lévén, nem értette a célzást, hát megmérte a saját vérnyomását:
-Mémonc hülyeséget, ez tökéletesen működik!
De akkor már úton volt a mentő.
Az özvegyasszonyt kórházba szállították, gyermekei csomagoltak neki mindent, amit ilyenkor szokás, és indultak utána.
Ekkor egy sor kivizsgálás kezdődött, de az özvegyasszony gyorsan megszökött az orvosok kezei közül.
Próbálták utolérni, lélegeztető, defibrillátor, de senki nem bírta visszahozni.
És abban a percben kisütött a nap, és a környékbeliek azt állítják, hogy a Matyi néni intézte odafentről!
És végülis: ki tudja? Talán igen!
Amikor a kórházból, ahol addigra én is ott voltam, hazatelefonáltam, hároméves kisfiam Peti is akart velem beszélni:
-Apa, Matyi mama beteg?
-Nem, Peti, Matyi mama meghalt!
-És mikor jön haza?
Majd otthon, anyukája részletesebb magyarázata után:
-Peti, Matyi mama nem jön haza, hanem felment Mamihoz és Piri mamához a Mennyországba!
-Miért, van ott három ágy?
És emlékezzünk meg Matyi mamáról, a laphoz-illő módon, egy rövid, nemrégi történettel:
Mer, vótt neki egy autója.
Illetve, autónak azt ma már nemigen hívhassuk, egy Skoda. Százhúszas.
Néhány hete kitalááta, adjuk ee, má úccse vezeti egy ideje.
Hogy mennyi ideje, nem kelletett mekkérdezni: kinyitottam a Skodát, és az első ülés és a pedálsor között a padlót vastagon benőtte a moha.
Idesapám ekkor szólt, hogy hátúra inkább be se nézzek: ott meg áll a víz az ülés előtt.
Ekkor így kérdeztem:
-Mama, és meddig van rajta műszaki?
-Lacikám, még majdnem két év!
-De pontosan? Mikor volt vizsgáztatva?
-Há decemberben!
-Na az csak szűk másfél év... és milyen állapotban van motorikusan?
-Nagyon megbízható! Ha reggel beindul, akkor...
-jaaaj mama, így nem kezdünk mondatot!
A vége az lett, hogy el lett vontatva a bontóba, ahonnét átvitték a szentendrei tűzoltóságra. Ilyen autókon gyakorolják az autó szétvágását a tűzoltók.
Gondoltam is, hogy jó, hogy nem az autó eloltását akarták rajta gyakorolni, mert amennyire be volt ázva a kocsi: az életben nem tudják meggyújtani!
Nagymamám rá is vágta, hogy
-Egész télen kint állt és nem vótt beázva! -mire apukám:
-Anyuka, le volt takarva ponyvával!
-De nem is ázott be!!!
Nagymamám világ életében egy jókedvű ember volt, pedig volt, amikor elvették tőle a szódásüzemét, egy hét múlva visszavásárolhatta az államtól, és a következő héten megint elvették tőle.
És ő nyitotta Óbudán a Vidocq borozót. Akinek van kedve, menjen be, és igyon egy pohárkával az emlékére!
üdv!
Laci Today
In memoriam Mama
2010.10.13. 10:51 Laci Today Magazin
10 komment
Címkék: in mama memoriam
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ildsisy 2010.11.17. 15:11:26
Ilyen jó írást, rég olvastam! Nekem tetszik a gondolatmeneted is. És kedves vagy, hogy nagymamádra is szépen emlékezel. És párommal majd megkeressük ezt az óbudai borozót... :)
kági 2012.09.20. 10:09:20
Laci Today Magazin · http://www.lacitoday.blog.hu 2012.09.20. 10:17:55
Majdnem megkérdeztem mennyi idős, hátha évfolyamtársak voltunk, de ha MARTOSos, hát mivel én ÓBUDAIS voltam, szóval: énkérekelnézést, de fijatalabb vónék, mert előbb volt MARTOS, aztán nevezték át ÓBUDAInak, tehát én később jártam oda :)
És amilyen hálátlan unoka vagyok, ÉN még életemben nem voltam a Vidocque-ban.
Laci Today Magazin · http://www.lacitoday.blog.hu 2012.09.20. 10:48:42
és ás, bés, cés vagy dés voltál?
kági 2012.09.20. 10:52:06
Laci Today Magazin · http://www.lacitoday.blog.hu 2012.09.20. 11:49:58
Laci Today Magazin · http://www.lacitoday.blog.hu 2012.09.20. 12:02:47
utána tv-reklámban is láttam őt egyszer.
kági 2012.09.20. 14:19:30
Örülök neked, maradok olvasóként, az tuti.