Rihaj!

Nézzétek meg ezt a fotót:

Egy kedves Olvasóm B.Gabriella ezen a fotón felindulva az alábbi véleményt nyilvánította:

"Rettenetesen lokálpatrióta vagyok, imádom a városom, ahol élek. Büszkén mesélek róla, mutogatom, ha arra kerül a sor. Szeretem a szép,-jó fotókat, Szegedről is.
DE.
Nagyon unom azokat a képeket, és semmire sem tartom, amik úgy mutatják be az adott várost, az adott helyet,- tájat, ahogy egyébként a valóságban SOSEM látom, és más sem láthatja. Mert a lámpasor NEM csillog úgy, és nem látunk késleltetett exponálással sem. Nem igazi, kikent kifent hazugság. A jó fotó NEM ilyen. De sajnos tömegével kerül fel ide is, és lájkolják, hogy hű meg ha de széééép... De nem olyan!!!!"

És hát igaza van!
De azé  annyit hadd jegyezzek meg, hogy bár a hazugsággal én sem értök egyet, de ahogy ő is élt a fordulattal, én is: "DE", azaz van a művészet, ami adott esetben picit túlértékelhet (vagy éppen alul).
Hiszen ugyanazt a dolgot szubjektíve többféleképpen is be lehet mutatni, ott van például a gombás vaddisznópörkölt áfonyával:

"Kedves Édesanyám!
Igazán örültem, hogy a hétvégén hazalátogathattam, és végre hosszú idő után újra ehettem a kedvenc pörköltemből úgy, ahogyan a legjobban szeretem!
A pörkölt annyira finom volt, hogy aznap egész délután emlegettem, és még másnap is többször eszembe jutott.
Öleli:
legidősebb fia, László"

és ugyanez másképp:

"Öcsém, hétvégén megin' anyámná ettem, ő zsírral csináája a pörkőttet, najon ott volt, igaz, utána egész délután széjjelfostam az agyam, de még másnap is fosigáltam párat, de megérte!"

Tehát ugyanarról a pörköltről van szó, más-más megvilágításban...

Szóval én is csináltam sima egyszerű pusztáról színekkel túltelített fotót mert úgy tetszett, arany színű kalászokkal, gyémántkék éggel, de szerintem ez nem hazugság, csak másfajta látásmód, vagy mint mikor elzongorázod a Hejtulipántulipán c. nótát, csak másképp, ezt úgy mondják ráimprovizálsz, attól még nem hazudsz, csak másképp adod elő, mint ahogy van.

Üdv!
Laci Today

ps. a fenti hírekből egy szó sem igaz, anyám három éve halott.
Azt a finom pörköltet a feleségem csinálta tegnap.
És igen: NEM BÁNTAM MEG!

pps: Kedves Gabriella, a fenti látvány úgyegyébként szabad szemmel is látható!
Késő ősszel, tiszta időben, napnyugta után kevéssel, ha iszik az ember némi vodkát pár marék andaxinra.
Sőt! Még olyanabb is!