Sziasztok!

Peti vagyok, apa négyéves fia, játékarc és mókásmuki, és keddenként én írom apa blogját!

Megtanultam ám biciklizni! Van egy kétkerekűm, de nem használom: engem ne tartson senki!
Viszont tegnap kipróbáltam, TELJESEN EGYEDÜL a kertben, hogy megy-e?
Megy! Nagyon megy, kanyarodni is tudok, csak fáj tőle a térdem, amikor elesek, de nem sírok, csak simán elesek, még jó hogy fűre, mert így nem horzsolós, csak füves a térdem.
Most persze apa sérelmezi, hogy minden normális gyereket az apukája tanít meg biciklizni, és én elvettem tőle ezt az élményt, de annyi baj legyen. Nevelgetem, hogy ne legyen annyira érzékeny.
Cserébe vihet a nyakában oviba. Mert apával új játékot találtunk ki, megállunk az óvodától egy utcára, a nyakába vesz, és úgy visz be. Persze én irányítok: arra megyünk, amerre a fejét fordítom, ami tökjó, mert néha átugratom vele a járda melletti sövényt, meg néha elromlik a kormány, apa feje, és akkor arra megy egyenesen, amerre utoljára irányítottam, hiába rángatom egyre erősebben a fejét.
Olyankor mindig vagy nekimegyünk épphogynem egy oszlopnak, vagy bemegy velem a fába, hogy a lombja csiklandozza a fejemet. Ma reggel pedig, be akartam vinni az új puskámat megmutatni. Utána apa elhozza, én csak megmutatom, mert AMÚGY nem lehet oviba fegyvert vinni. OTT BENT aztán csinálunk kardokat meg mindent, tisztára fegyvergyár, de bevinni nem szabad. Viszont én két kézzel kapaszkodok apa fejébe, kérdeztem is, hogy deakkor, ki fogja vinni a puskámat? Apa mondta, hogy majd ő fogja a kezében. Jó, de akkor ki fogja tartani a lábamat, hogy ne essek le a nyakából?
De aztán tökügyes, mert valahogy a puskámat is fogta meg a lábamat is, és neki sem mentünk semminek. A puskát végülis nem mutattam meg, mert nem volt ott Kinganéni, akinek meg akartam.

Eszterék meg az iskolában a szervezetünk és szükségleteit tanulják, van fej, törzs, végtagok, és én mondtam, hogy ÖT fejünk van, mert fej, meg kézfejek meg lábfejek. A sárkányoknak meg egy csomó feje van!
A szükségleteink pedig sokfélék, azon belül vannak a léccükségletek, ilyen a levegő, a folyadék, a táplálék, a fény a dévitamin miatt, és a megfelelő hőmérséklet. Hidegben fázunk, melegben meg tökjó, és én strandra akarok menni, de apa mondta, hogy hideg van. Kérdeztem, mi az, hogy léccükséglet, és apa mondta, hogy azok a dolgok, amik nélkül meghalnánk, és mondtam, hogy akkor kell egy puska és legalább két pisztoly is.

TEGNAP ANYA LEVÁGTA A HAJAM!!!! Mondta, hogy szuper lett, aranyos fejem, de én meg mondtam, hogy UTÁLOM, mert rövid és nem lehet felzsírozni!
Mondta, hogy nem "zsírozni", hanem "zselézni", a lényeg, hogy nem áll fel, és UTÁLOM!

Viszont hétvégén elutaztunk Istvánpapához, onnan meg Tiszavasváriba Marikanénihez névnapra, az ő férje Lacibácsi, és neki van igazi pisztolya, forgótáras-rozsdás, és az elejét sajnos Lacibácsi beggesztette, szóval el van tömve, hogy ne lehessen vele lőni, mert csak dísz. Bár, szerintem, dísznek elég rozsdás.  Én ettől függetlenül egy csomót szaladgáltam a kertben ezzel a pisztollyal, és találtunk egy padlást apával, ahová felmentünk és bevilágítóztunk, de tök félelmetes, mert sok pókháló volt, és én nem szeretem a pókhálót, úgyhogy lepisztolyoztam a pókokat, aztán mondtam, hogy apa most már menjünk innen, mert ott TÉNYLEG jön felénk egy pók!

Sziasztok,
Peti