Rihaj!

Na egy hét szabi után, ÖRÖM VOLT újra bejönni a városba!  I LOVE THIS CITY!

Az volt, hogy kétszer majdnem meghaltam, egyszer majdnem megöltem, aztán egy tökjó autósjelenet az Asiacenter mélygarázsában.

Az egész úgy kezdődött, hogy én megyek békésen a megengedett hatvannal (ja a pontosítás kedvéért: kocsival vagyok), szóval jövök kényelmesen a kétvásos út belsőjében, amikoron egyszercsak egy JUT-616 rendszámú Toyota Egyterű típusú szar jobbról majdnem nekem jött, mivel úgy gondolta, hogy előtte lassan megy a Simson, és megelőzi. Az, hogy indexet kéne használni, szerinte hülyeség, plusz majdnem nekem jött. Szemből szerencsére nem jött senki, tehát volt hová félrehúzódnom előle, aztán amikor már előttem ment, megnéztem a visszapillantótükrében a Toyota vezetőjének az arcát: hát úgy néz ki, mint az Uralkodó a Star Warsban, én azt kérdem, minek él még az ilyen?
Dehát Pesten ilyen előfordul, most mit csodálkozom, detélleg, és még csak elnézést sem kért, lehet, észre sem vette a galibát, mindenki ment tovább a megszokott medrében, és ez így van jól.

Aztán a külső sáv bizonyult gyorsabbnak, tehát tata kiment előlem a külsőbe. Utána valamiért meggondolta magát, mert a piros előtt megint a belsőbe rántotta a kormányt, megint pont mellettem, hátezmegakarölnibazmeg, hát akkor már rádudáltam mint az állat, aztán amikor félrehúzódott, padlógázt adtam, és beintettem neki, amikor elmentem mellette, mert megérdemli. Tisztelem én az időseket, de van egy kor, ami után már semmi keresnivalójuk forgalomban kormány mögött.

Utána már csak egyszer jött majdnem nekem, mert a sávjában áskálódás folyt, és későn vette észre, és a terelő előtt megállni már nem tudott volna, tehát átjött az én sávomba, de akkor már úgy voltam vele, hogy a terelő után visszatoltam a helyére, ha nekimegyek, ám legyen, "kitérdekel" jeligére.

A végén úgy felpaprikázott, hogy akkor már lehúztam az ablakomat, neki eleve nyitva volt, átszóltam, hogy "tata haljál meg vagy én nyírlak ki, de lassan, hogy fájjon", és addigra pont ott voltam a munkahelyemnél, a körforgalmon azt hiszem hatvannal hajtottam keresztül, a mélygarázsba kézifékes csikorgással fordultam be, és ott sem mentem negyven alá, egészen a megszokott parkolóhelyemig. Hát addig még két kézifékes csikorgásra és két padlógázra volt szükség, hogy zenéljenek a kerekek.

Na.

Megérkeztem.

Úgyhogy most zárom soraimat, belecsapok a munkába.

Aki ma felhív, előre is énkérekelnézést.

És akkor Szépszemű Ágitól várok egy hívást, aki Hawaiira szeretne utazni, hát, majd megpróbálok udvarias lenni.

Üdv!
Laci Today
 

UTÓIRAT: lapzárta után érkezett:
gyerekek, amint azt tudjátok, itt dolgozom az Asiacenterben. Alkalmazotti viszonyban erősen kisebbségben vagyok, itt főleg kínaiak, vietnamiak, mongolok dolgoznak.
Szóval átjött a WOK látványkonyhából egy hölgy, idézem:
-Jó regelt, szabad tudnátok fasz egyet nekem?
-Faxolni kéne?
-Igen
-Jó, hozd a papírt.

Elment, majd egy BAZIVASTAG borítékkal jött vissza. Kivett belőle kb 20 lapot, majd elnézést kérő hangon mondta:
-Akkor, eszeket kelene elfasz, mongóliába, itt szám tessék!
-MIVAAAAN??? 

Elfakszoltuk bmeg.
Illetve jöhet bárki, ma a repjegyeket is ingyen adom!

Najó a mongol nénitől elkért a vietnami kollegám egy ezrest. Szerintem ráfizettünk.

Közvetlenül ezután érkezett az első ügyfelem, aki egészen véletlenül British-sel akart utazni.
Hálebeszéltemróla.


--akit érdekel, mibajom a British-sel, annak két korábbi posztomat javaslom, ebben a sorrendben:

EZT

meg

EZT IS


És akkor első munkanapon TŐLEM Britisht kérnek. Idézném egy költőbarátomat, poszthumusz:
"fejlövés. Vérrel kevert sár folyik fülemen"