Rihaj!

Gyerekek, a tavalynyár az úgy nézett ki, hogy egyikvasárnap meghalt nagymamám, egy hétre rá vasárnap meghalt anyukám, nemsokkal ezután egy nagyonkedves ismerős anyukája halt meg, az autószerelőm huszonéves fiáról nem beszélve, aki meg csak ült az irodában, mondták hogy csörög a telefonja vegye már fel, nem reagált, odamentek hozzá, szóltak - nem reagált, megbökték és lefordult a székről, huszonévesen, ennyivótt, szóval, amikor már negyedszer kéredzkedtem el zsinórban és mindig temetésre hivatkoztam, a főnököm már vinnyogott...
Amikor ezután nem sokkal egy fátyolos reggelen esemest küldtem a főnökömnek, hogy "Hahó, kicsit késni fogok ma", a főnököm már csak rezignált hangon visszaírt, hogy "Tudom, temetés"...

És akkor tegnap meghalt feleségem dédnagymamája, szegényke, hát béke az ő poraira is, de HÉTFŐN temetik tizenegykor, szóval már megint el kell kéredzkednem, már megint temetés miatt, szerintem már el se fogják hinni.

Ezúton kérem minden hozzátartozómat, jóismerősömet, haveromat és havernőmet, hogy ebben az évben már ne haljon meg senki, de legalábbis hétvégére intézze a temetését,

köszönettel:
Laci Today

ps hétfőn nem lesz poszt, mivel a temetés Tiszalökön lesz, tehát egész nap nem leszek netközelben.