Rihaj!

Az van, hogy Eszterlány elvonult táborba, így tehát Peti most egy hétig tesó nélkül maradt.
Mi szülők persze kompenzálunk, és még többet játszunk vele, SŐT, tegnap este feltaláltam a Beltéri Agyaggalamb Lövészetet: azt úgy kell játszani, hogy sokan régről emélkeznek ("retró" ) arra a kicsi zöld békára fehér szemekkel, aminek van egy rugója, össze kell nyomni, és egyszercsak magától felpattan, szóval nekünk van otthon egy ilyen, ezt összenyomtam, és lesben álltunk Petivel a lézerfegyvereinkkel, és figyeltük, hogy mikor ugrik fel a béka - na és akkor a levegőben el kell találni!

Egészen pontosan nulla alkalommal sikerült eltalálnunk a békát, de a játéknak ez semmit sem vont le az élvezeti értékéből, hiszen:
-viszont eltaláltunk egy poharat, de nem tört el
-az egyik lövedék berepült a könyvek mögé, ami miatt le kellett pakolni a könyvespolc felét, és meglett egy tökrég eltűntnek hitt kottám
-az egyik lövedék kirepült a nyitott teraszajtón, és Magdinéni virágait találtuk el, ami valós veszélyt jelent, hiszen Magdinéni ezért ölni tudna, ha észrevenné
-és Petianyukája meg közben morgott hozzá, hogy mit művelünk, és nincs is annál férfiasabb játék, mint mikor anya nyavalyog miatta....

De ma nem erről akartam írni, hanem, amint fent látható, mi szülők mindent megteszünk, hogy a gyerek ne legyen egyedül, ma reggel mégis arra ébredtem, hogy Peti fekszik mellettem (éjszaka átjött) és halkan számolgat a kezén:
-egy kettő három négy öt hat hét nyolc... ANYAAA!!!!
Mire kis feleségem félálomban:
-Tessék?
-Kéne még testvér! Tíz!
Anyukája (és én) felpattantunk hogy ÚRISTEN micsoda?
-Igen, azért, hogy akkor is legyen testvérem itthon, ha Eszter táborban van!

Hátkérem! Fiam csupán másfél napja van egyedül, és fejben máris megtalálta a megoldást!
Mondjuk, peche van, mert ettől még nem lesz plusztesója, az hótziher! :-)

Üdv!
Laci Today