Rihaj!

Elnézést a nem-megjelenésért, igazából nem voltam netközelben, csak erről elfelejtettem előre szólni.
Viszont vasárnap 347 olvasóm volt, KÖSZÖNET!!! Csak így tovább! És mindenki hozzon magával még egy embert!

Tudtátok, hogy az országban Debrecenben terem a legtöbb pálinka? Meg a legjobb házikolbász? Rokonlátogatáson jártunk, Jóskabácsi behívott a spájzba. Ültettek ott egy kolbászfát, és csak úgy csüngtek az illatos gyümölcsei neki. "Lacikám tőrjé nagyobbat, neszéégyelld", hát én annyi kolbászkát megettem, arról nem beszélve, hogy reggel kilencre érkeztünk, nekem tízkor már zsibbadt az orrom hegye a helyi életvizétől. Másnap meg átmentünk Ica néniékhez, "Lacikám van pálinka meg ágyaspálinka meg whisky, mit iszol?" 
"há így ebbe a sorrembe", és komolyan vették. Szóval én három pohárkával koccintottam. Utána úgy találtunk haza, hogy a GPS-t közvetlenül rákötöttem a kocsi kormányára, oszt menjenek.

Az volt a legjobb, Anikó ideadta a gyerekeknek a tojásokat még vasárnap, amikor együtt volt a nagycsalád, mert ő éjszakás, hogy másnap ne menjünk hozzá mert pihenni szeretne.
Másnap aztán összefutottunk apósomékkal:
-Na, Ti merre mentek?
-Há most indulunk Ancsáéknál!
-Hádde direkt kérte, hogy ne menjünk..
-hohohóóó, nemúgyvanaz!
Egyszóval a locsolkodás egy olyan törvény, hogy az alól nem lehet csak úgy kibújni!
Ha meg apósomék mentek, akkómá mi se hagytunk Ancsát szárazon.

A legjobb egyébként a pálinkázásban az a rész volt, amikor egy távolabbi rokonról (idős hölgy) kérdeztem, hogy
-És hány gyereke is van? - mire az emelkedett hangulatú válasz:
-Ilonkának három gyereke van: két fia, meg két lánya!

De amíg én Debrecenben voltam családostul, itt Budapesten sem állt meg az élet... Munkahelyem mellett a szomszédba tök jól betörtek hétvégén. Engem meg mindig érdekeltek a szakik, és mivel ilyen szépen süt a nap, gondoltam megnézem, mit csinál a bácsi. Mármint aki jött helyrerakni az ajtót.
A betörő nem sokat bajlódott a zárral, nemes egyszerűséggel berúgta az ajtó törhetetlen biztonságiüvegét, és ott ment be, és ezt cserélte a szakibácsi.

A szakikról már korábban írtam, de múltkor az kimaradt, hogy:
-ha szakival állsz szemben, akkor mindenképpen úgy kezdi, hogy "úristen, ezt ki csinálta, milyen szar stb", tehát az előzőszaki munkájának lehúzásával kell kezdeni, mégpedig azért, mert ha véletlenül szarul csinálod meg, akkor lehet mondani, hogy "már az elején megmondtam ez úgy szar ahogy van, nem lehet jó mekcsinyáni, cserééni kee"
-orvos kábé ugyanez. Az előző orvos hülyeséget írt fel, vagy benthagyta a rongyot az operált betegben satöbbi.

A lényeg az, hogy ez a szakibácsi elkezdte kiszedni a megmaradt üvegeket az ajtóból. Az elején nyavalygott, hogy "hát ezt ki a fene rakta ÍGY be, hogy nem lehet kiszedni" 
(mondjuk HA ki lehetne szedni, az nem biztonsági üveg. Akkor kiveszem és besétálok rajta). Félidőnél megint ránéztem a szakibácsira, aki akkor épp annyit mondott, hogy "kezdek ideges lenni". De akkor a bácsi már két sebből vérzett.

Azt sem teljesen értem, hogy hát ÜVEGES. Ménem használ kesztyűt? 

Ezután már csak egyszer néztem ki a bácsira, mert nagyon morgott. Addigra már tisztára összekente vérrel az üveget. Akkor épp csak annyit hallottam, hogy "Nemtom ki csinátta ezt anno, de remélem má meghalt!!"

Há ennyi. JA, és megvan az új telefonom!! Az is érdekes volt, mert megrendeltem ugye egy webboltban, pénteken odamegyek, kiderült hogy nem is az volt. Így aztán továbbra sem volt telefonom, TEHÁT megint lehetett választani hogy simifon vagy strapafon. Végül tegnap elővetettem 7 telefont a t-mobilban, a néni irtó megértő arccal nézett rám (respekt a türelméért), ahogy nem tudok dönteni:
-ez tök jól néz ki, ebbe van GPS, ennek van USB csatlakozója, ez bármit kibír, ez túl kicsi, ez túl nagy, hát a strapafon tökjó csak kár hogy ekkora, ez az érintőképernyős beszarás, de... viszont ennek a strapafonnak milyen jó színe van.... és akkor a hölgy:
-Nézze! Próbáljon meg a szerint választani, hogy mire akarja használni!
-Aha, télleg, strapafon!

De most már megvan, MEGVAN, végre nem hezitálok...

... bár, azt mondták, három napon belül visszavihetem, ha mégis meggondolnám magam..

ÜDV!
Laci Today