Rihaj!

Az alábbi fotón fiam, Szutyok látható, egy szimpla hétköznap este:

 

 A fotónak ezt a címet tudnám adni: "Londoni szénbányász család legifjabb sarja, 1869"
Valójában az történt, hogy nővérét megkérte, az arcfestővel csináljon belőle piros kiskutyát. Eszter szerint nincs piros kiskutya, de ezt nem közölte, csak megrajzolta Peti arcán a kért figurát.
Feketével, mert piros kutya nincsen. És Peti ezt csak akkor vette észre, amikor a tükörbe nézett. Ekkor erősen felindult, és lemosta az egészet. Már, amennyire tudta.
Na, attól néz ki így. Az átható tekintetet egyértelműen az apjától örökölte.


Illetve, ideszúrnék egy fotót 2008 októberből, ami alátámasztja, hogy a fiam egy visszaeső Szutyok:




 

Ez a kép arról szól, hogy elvittem fagyizni, akkor még babakocsiban ült, és negyven percet sétáltunk, ez alatt egyetlen gombóc csokifagyival kente így össze magát.

Egyébként az oviból hazaadták Muki idei műalkotásait rajz és festészet terén. Mentségére legyen mondva, még csak kiscsoportos, ebben a korban a fiúk sokkal bénábbak a lányoknál rajzban, és egyáltalán.
Kezdjük tehát eme alkotások elemzésével.


Első kép: "Karácsonyfa"

 

A csúcsdísz hiánya egyértelműen arra utal, hogy az énkép még nem alakult ki. A fa díszei is ezt támasztják alá, hiszen az összevissza röpködő angyalok, és a szanaszét-karácsonyfák mindenképpen egy énkeresés tanúi. A fának nincs gyökere, és ez a gyökértelenség utalhat arra, hogy nem én vagyok az apja.
AJÓBÜDÖS!!!!....




Második kép: "Hajó napsütésben, esőben"

 

A képből sugárzik az élet igenlése, hiszen a földi élet legfőbb alapjai a nap, és a víz. A hajó bal oldala felől cunami közelít, jobbra pedig örvény van, de érzem, hogy a fiam meg tud birkózni ezzel a problémával.




Harmadik kép: "Virág, esőben"

 

Ennek TÉNYLEG ez a címe. A Víz világnapján készítették a gyerekek.
Peti a papír BAL oldalán dolgozott, de ezt ellensúlyozza a virág színe. Úgy mondják: politikailag korrekt, röviden PC.




Negyedik kép: egy rajz...

 

Igazából nem tudjuk, mit ábrázol a kép, viszont nagyon gyorsan elkészült. Megkérdeztük az alkotót, de ő sem emlékszik. Én egyértelműen a "tér-idő kontinuum" címet adnám neki.
VAGY: "pajzán gondolatok egy unalmas óvodai délelőttön a mászóka mellett"




Örödik kép: "Egy összetört golyó"

 

Ezt könnyű volt megfejteni, hiszen oda van írva. Valójában a sérült kisfiú a saját lelkét ábrázolta, amiért egyik nap nem nézhette meg a Barátok közt c. sorozat 4957. részét.




Hatodik kép: Nemtudjukmi

 

Megkérdeztem a fiamat, hogy ez micsoda:
-Peti, mi ez?
-Nem tudom, ujjal festettem!
És igen, teljesen helyénvaló válasz, hiszen amit ujjal csinál az ember, azt nem tudja, micsoda. Ha legközelebb megint írok egy zeneszerzeményt, és nem tudok neki címet találni, és kérdik, hogy miaz, majd mondom, hogy:
-Nem tudom, ujjal zongoráztam!
És ember legyen a talpán, aki bele tud kötni!
A fenti kép pedig a "Nemtudjukmi" címet kapta.





Hetedik kép: ...

 

EZ a kép támasztja alá legjobban, hogy fiam MÁR MOST IS igazi festő: hiszen, ha minden igaz, akkor ez nem más, mint egy előtanulmány a "Nemtudjukmi" c. festményhez. Márpedig előtanulmányt csak igazi festők csinálnak. A képet tovább nézve, egyértelműen látható, hogy fiam a színeket próbálgatta a Nemtudjukmi c. festményhez. Meg lehetett elégedve, hiszen az előtanulmányhoz képest a Nemtudjukmi c. képen semelyik színen nem változtatott.

Összességében elmondhatjuk, hogy fiam a korának megfelelő szinten fest és rajzol, illetve, hogy sokkal jobban ért például a félautomata játékfegyverekhez, mint az ecsethez.
De az enyimé. Így szeretem.

Üdv!
Laci Today