Tegnap mentem egy bevásárlóközpontba, erre a parkolóban összefutottam Zsoltival. Ezer éve nem láttuk egymást, még gyerekkorban jártunk egy osztályba. Ahogy sétálunk tehát befelé, örvendve a nagy szerencsének, a megkérdezésem nélkül púzott egy hatalmasat. Mondom is neki, hogy NÓRMÁLIS? Egyébként egyből be is ugrott, hogy suliban is állandóan ezzel húztuk. Akkoriban úgy gondoltuk, hogy egyedül is megnyerne egy háborút. Egy amolyan vegyifegyvereset. Egyetlen ellensége saját maga lehetne. Szóval, én szóvá tettem, hogyhátmégiscsak, nemkellene, mire ő:
-Hát inkább itt kint, mint ott bent, nem? Meg, a szél is fúj, minnyá elmegy!
HÁ NEM MENT EL!
ANNYIRA büdös volt, hogy szerintem a Mátráig elolvadt minden hó!
És mentünk nagy szótlanságban, szinte koncentrálva, hogy mikor fújja már el a szél...
-Öcsém, ilyen nincs, hogy még mindig nem fújta el...
-Ja... Vagy: telefingottam egy ekkora parkolót b.meg!
Ebben a pillanatban rájöttem, hogy őszülhetünk, hullhat a hajunk, de: senki nem változik.
Szerintem majd egyszer, ha meghal, lufi lesz a fejfája. Barna lufi.
Üdv!
Laci Today
"Nyerjen télből a nyárba utat a *****-nel: A FORRÓ EGYIPTOMBA!"
Bakker! Ha mostanában valahol forró a helyzet, az Egyiptom! Ott a tíz pont!
(nem akarom kiírni, hogy melyik utazási iroda reklámja, mert még fiatal vagyok, ki tudja, engem is hova sodor az élet, nem akarom összerúgni a port senki szakmabelivel. Kivéve British Airways.