Rihaj!

Ismét extrémsportolok, egy utcai sportról van szó: robogózol buszsávban ötvennel, közben balról-szemből autóval neked jön egy állat. Nem egy kedves kiskutyára gondolok, hanem egy birka autósra.
Robogó jobbra elrepül, oszlopnak csattan, járdán landol, én magam a robogó fölött átrepülök mint Superman, de háton érkezem - a landoláson még van mit csiszolni.

NEM, nincs védőfelszerelés, férfiként akarok meghalni, majdnem össze is jött! Hiszen ha kiszámoljuk, hogy ülő helyzetből átpördülve hátra esel, az fél szaltó. Próbáld ki hogy félszaltóból a hátadra esel - na és akkor most ugyanezt ötvennel, aszfalton.

Kérdezték is:
-Hogy érzi magát?
-NAGYON!!! főleg a derekamnál ugye.

Úgy kell, hogy fel sem kelsz, minek, hiszen mozdulni sem tudsz, szét van a derekad, meg a kezed.
És: keveseknek adatik meg, hogy csúcsforgalomban főúton heverészhessenek!

Mivel az egész pont egy kórház előtt történt és épp munkába érkeztek páran, szinte pont három doki elé estem.  Egyébként hála nekik, bár az ingemet lelkességből szétvágták ollóval. Ja nem,azok már a mentők voltak.
-Emlékezetkiesése volt?
-Nem.
-Hazudik, mint a vízfolyás!

Álltak egyébként körülöttünk vagy húszan, ebből 11 lájkolta és hat meg is osztotta a jelenetet.

Na. De nem is ez a lényeg, hanem hogy utána elvitt a mentő nemtomhová, vákumágyban csak függőlegesen felfelé látsz. Kérdezték az adataimat, de nem hallottam őket, jeleztem, hogy előszöris kapcsolják ki a szirénát, másodszor meg eresszék le a vákumágyat, mert túlzásba estek és befogja a fülemet. Egyikből sem engedtek, így inkább megmérték kétszer is a vérnyomásomat.

A kórházban kérdezték a nevemet, címemet, mást nem, mert van v.mi szupcsi közpcsi nyilvántartcsi. Ami nyilván tökre szuperál, tehát:
1) apám lakcímét írták be, de a nevem és tajszámom stimmel
2) mire a vizsgálóból áttoltak a röntgenbe, ott már úgy köszöntöttek, hogy:
-Maga Székely József?
-Nem, de ha ő jobban van, hajlandó vagyok cserélni vele!
Aztán kiderült, hogy én vagyok a Laci Today, nyaki, hát, mellkas, derék és egyéb fájdalmakkal.

Szépen végig is röntgeneztek.
ELŐTTE egy nagyon biztos módszerrel megvizsgálták, hogy nem bénultam-e le deréktól lefelé:
-Fel tud ülni?
Hát így speciel EZT ma még senki nem kérdezte tőlem. Sőt, minden mozgást megtiltottak a derékbántalmak miatt, pislogni is csak titokban mertem, vákuumágyban, nyakmerevítővel.
A következő 10-15 percben mondhatni simán felültem. A sziszegés, az meg vele jár, "piszoknagyszerencséje van!"
Innét kedzve AZT már tudjuk, hogy derékból legalábbis nem bénuultam le, nem a derék a fő baj, bár az fáj legjobban.
A röntgengéppel csinálnak egy tök jó portfóliót a nyakamról-mellkasomról-derekamról stb, a végén meg szólítják az erősembert, hogy "SZÁLLÍTÁS!"
Én zárójelben megkérdem, hogy a kezemet nem akarja-e megröntgenezni, mert AZ a legesélyesebb, hogy el van törve, lévén: hülyén áll, fáj, fel van dagadva, kemény.
-Hááát.. azt nem írták ide föl!

Azé szívességből, detélleg mer én kértem, megröntgenezi, tök kedves nő.

Tolnak vissza a vizsgáló elé. Félúton kihallgat a rendőr, megtudom, hogy én szabályosan mentem védett sávban, az autós pedig nem volt elég körültekintő.
Megtudom, hogy a motoromnak vége.
Kérdik, mikor észleltem a kocsit, hát takarásban volt, közvetlenül mellettem vettem csak észre.
-És mit reagált?
-Hát hogy "oops!"
Mert komolyan, hyülyekérdés, mi a fenét is lehetett volna egyebet reagálni arra, hogy valaki alattomban egyszercsak nekem jön?? Ponzosan mellettem vettem észre, addig takarásban volt.
Rendőr mutizza a fényképezőgépét, hogy van itt a részemről egy hatméteres fékcsík*
Tetszik, ekkorát még nem fékeztem! Egyébként nem ittam. Ezt nem kérdi, hanem kijelenti.
-Meg se szondáztattak!
-Látja, hogy nem emlékszik mindenre!

A röntgenezés után még a folyosón megtudom, hogy deréktájt erős többszörös zúzódás, jobbkéz hüvelykujj alatt szilánkos törés, műteni kell.
-Altatásban?
-Nem, kap a hónaljába egy érzéstelenítőt!

KOMOLYAN MONDOM EZEK A DOKTOREMBEREK!!!!!

Múltkor a lábujjamba kaptam, most a hónaljamba akarnak...érzékenyebb helyeket nem is tudnának!

Felsorolják a lehetőségeimet: most megcsinálnak, de nem biztos, hogy ma ,vagy holnap sorrakerülök.
VAGY: visszajövök hétfőn.

Hát nekem erre lelkiekben fel kell készülnöm! Viszlát hétfőn!
 
Úgyhogy most itt félbe is hagyom, de a történetnek nincs vége: hétfőn bemegyek, kedden lesz a Nagy Nap, többit meglátjuk...

Üdv!
Laci Today


ps.: jaigen, belsővérzésre is megultrahangoztak, aszonták negatív. Bár a szívem vérzik a robogómért!!!

pps: BECSÜJJÉTEK MEG a mai posztot mert félkézzel írtam, másik be van giszelve! A shift-kombinációs jeleket, mint  "!"   "?"   ":" stb külön is becsüljétek meg!

ppps: próbáltál már EGY kézzel pisilni? És neked legalább összejött??

* - közben rájöttem, hogy az a fékcsík nem LEHET az enyém. A műanyag hátsó sárhányóm begyűrődött a kerék fölé, az ütéstől kerülhetett oda, de hogy be is gyűrődjön: a keréknek FOROGNIA kellett, csíkot húzni meg állva tud - ez ellentmond. VAGY csíkot húz, VAGY begyűri a sárhányót. A sárhányó begyűrődött, ott van egyértelműen és megmásíthatatlanul - tehát a fékcsík nem hozzám tartozik. De ezt ÉN magyarázzam a helyszínelőnek a nyelvszakos végzettségemmel, amikor neki kéne a nyomokból olvasnia...???...
Na. Ez csak azért fontos, mert az a fékcsík jelezhetne esetleges gyorshajtást, ha túl hosszú. Nem mentem gyorsan és fékezni sem vótt érkezésem.