Rihaj!
Ma pedig arról szól a blog, hogy egy haveréknál én vóttam a Mikulás. Előtte a gyerekekről listát kaptam jó és rossz tulajdonságaikkal, , ez alapján kellett dícsérni vagy jobb belátásra bírni az utókort. A javítanivalókat vastaggal szedtem: vagy jobb magatartásra ösztökélni.
#1 - egy kislány, aki soha nem köszön az óvodában:
-Szeretsz óvodába járni?
-Igen.
-Hány óvónénid van?
-NÉGY!
-ÉS aranyosak?
-Igen!!!
-Akkor miért nem szoktál köszönni nekik?
És akkor a kisány akkora szemeket meresztett, hogy hátezmeg honnan tudja....
#2 - egy kisfiú, akivel az a baj, hogy még mindig pelenkát kell adni rá
Szólítom tehát Danit. Most ÉN nézek nagy kerek szemekkel, mert egy max két éves gyerek áll elém. Most NEKI mondjam, hogy legyen teljesen szobatiszta???? Próbáltam finom és burkolt lenni. Mondtam neki, hogy hallom, még van pelenkája, amivel semmi baj nincs, de jövőre három éves lesz, és esetleg addigra kezdjen el leszokni róla.
Elmondom mivel volt baja. Nem tudta mi az, hogy jövőre. De mondtam, hogy ha legközelebb találkozunk, akkor lesz jövőre.
#3 - Lili. Lili már tavaly is olyan verset mondott, hogy lejárt közben a személyim.
-És Lili, hallom, hogy Te rengeteg éneket és verset tudsz, elmondasz nekem egyet?
Majd miután elmondta:
-Nagyon ügyes. Ma négyszáztíz kisgyereknél voltam, de te tudtad a leghosszabb verset!
#4 - Marci. Szeret óvodába járni, de nem eszi meg sem a reggelit, sem az uzsonnát, hassak rá.
-Marci, úgy hallom, nagyon szeretsz óvodába járni, igaz ez?
-Igen!
-És mi szokott lenni reggelire?
-Leves!
Na innét kezdve művészet kijönni a helyzetből... Merthát mégsem mondhatod neki, hogy HAZUDSZ, ergo abból kell kiindulni, hogy leves van reggelire. Na és akkor vedd rá, hogy ezentúl egye meg a levest minden reggel :) Megoldás:
-Hm és uzsonnára?
-Vajaskenyér!
-Azzal mi a baj?
-Semmi!
-Akkor ezentúl, tessék megenni az uzsonnát, mert attól leszel erős! És, ha reggelire NEM leves van, akkor a reggelit is edd meg.
Nokérem. Amúgy meg, hallottam egy viccet, ezzel kívánok mindenkinek jó hétvégét:
Székely fia felmegy a városba. Mikor hazajön, vadiúj óra van a csuklóján. Az öreg mindjárt vizsgáztatja is:
-Oszt, fijam, mennyi most az idő?
-Tízpercmúvakettő, idösapám! - feleli a fiú, és az öreg hatalmas pofont ken le neki.
-Hát esz' meg mé kaptam?
-Nem azt kéédöztem, hogy tíz perc múva mennyi lesz, hanem,hogy most mennyi!
Üdv!
Laci Today